Pontosan nyolc órára értünk a Kajaktelephez. Három járműből álló flottánk kész volt, hogy csatlakozzon a vízen sorakozókhoz. Két vízi dodgemmel, mellyel már korábban találkoztunk, és egy túra kenuval vágtunk bele a kalandba. Mi is fáklyát gyújtottunk. A Vízi Színházban az előadás a végéhez közeledett. A Katalin II a menet élére állt. A színház közönsége tapssal fogadta a hajókat. Felúsztunk a Bolza kastélyhoz. Itt szép nyugodtan megfordultunk és visszaúsztunk a színházhoz. Vártunk a tűzijátékra. Fantasztikus érzés volt vízen lenni. Szenzációs volt, hogy körülöttünk rengeteg ember. Az utcán, a hidakon, a színházban. A vízen azonban teljes volt a nyugalom. Már csak pár perc volt hátra az ünnepi tűzijátékig. A hajók a fahídnál összekapaszkodva vártak. És egyszer csak elkezdődött. Úgy éreztük magunkat, mintha a Walt Disney filmek előtti tűzijáték mesés világába kerültünk volna. Ámultunk, mint a gyerekek. Denisz is egész jól tűrte. Ő speciel átaludta az egészet, tehát ő is biztonságban érezte magát. Örömmel láttuk, ahogy a családok közösen, egy hajóban eveztek, jó volt látni a baráti társaságokat. Bár a vízen könnyen és jó beszélgetésekbe csöppenhetünk. A tűzijáték után éjszakába nyúló utcabál kezdődött. Vidám és derűs emberek mindenfelé. Fieszta, Szarvas módra. Élményzsákokkal megrakottan érkeztük vissza szállásunkra, a Cervus Hostelbe. Végül néhány kép, amiből, ha az érzés nem is teljesen jön át, de elindul egyfajta kíváncsiság a szarvasi augusztus 20-ai ünnepség iránt. A képekről annyit, hogy profibb fotós éjszaka kenuból, minimális világítással, annak gratulálunk, ha úgy érzi a facebookra feltöltheti :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.